Zakarpatia
Keresés
Romana Українська Magyar Français English
Romana Українська Magyar Français English
Romana Українська Magyar Français English
Baia Mare
20°C
Uzhgorod
20°C
Ivano Frankivsk
20°C

Zakarpatia

Kárpátalja egy vidék Ukrajnában, fővárosa Ungvár. A vidék felülete 12.800 km² és 1.252.300 lakost számol. A fő népességei az ukrán (78,4%), a magyar (12,5%), a roma (2,6%) és az orosz (2,5%) .

A X. század végétől egészen 1918-ig, Kárpátalja a Magyar királysághoz tartozott. Majd Csehszlovákia része lett a Második Világháború utánig, amikor az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz lett csatolva, a Szovjetúnióban.

A XIX. században Kárpátalja 18 rajonba volt osztva: V.Bereznai, Perecin, Seredne, Ujgorod, Corolevo, Teresva, Teacevo, Volove, Dovge, Hust, Svaleava, Latoriceanschii (Rosvigovo), Mezecosinschii (Cosino), Tisagatischii (Beregovo), Verhovinschii (Irsava), Velicoseveliuschii (Sevelius), Tisodolineanschii (Rahiv), Nijneveretchii (Nijnie Vorota).

1919 szeptember 10.-én Kárpátalja hivatalosan Csehszlovákia köztársaság alkotórésze lett, első kormányzónak pedig Gheorghii Jatcovici lett kinevezve. Ujgorod (Ungvár) város lett a vidék közigazgatási központja. Csehszlovákia köztársaság ideje alatt a kulturális és építészeti Kárpátalja kitökéletesedett: 1921-es évben Ujgorod város megkapta a filmművészeti szabadalmat, 1927-es évben létesült az Európa első roma iskolája. 1929-ben építették meg Kárpátalja első repterét Ungvárnál (Ujgorod). Tulajdonképpen 1920 február 29.-én jelenik meg Csehszlovákia alkotmányában a Kárpátaljai Oroszország elnevezés. Az 1920-as években Kárpátalján 60 újság jelent meg, amelyek közül 22 – magyar nyelven, 10 – orosz nyelven, 9 – ruszin nyelven, 5 – ivrit nyelven, 4 - csehül, 4 – ukránul és 6 - vegyes.

A bécsi döntőbíróság, 1938 november 2.-i határozata alapján, egy része Kárpátaljának Magyarországnak lett átengedve. Kárpátalja másik részén 1939 március 15.-én kikiáltottak egy új állami alakulatot – Kárpát-Ukrajnát, központjával Hust városban, az első elnök pedig Augustin Volosin lett. Sajnos ez a kárpáti állam kis ideig létezett, mivel el lett foglalva Magyarországtól. Majd 1941-ben a Magyar állam, amelynek alkotója Kárpátalja is volt, belépett a második világháborúba.

A felszabadulás időszaka fontos változásokat hozott a vidék életébe. 1945 június 29.-én, Moszkvában, aláírták Kárpátaljának Ukrajna Köztársasághoz való újracsatolásának szerződését.

A vidék fejlődési időszaka kezdődik el: 1945 október 18.-án létesült az állami Egyetem Ungváron, majd 1956-ban építették meg a vízerőművet Tereblea-Rika-nál (évente 130 mln kvt/s), 1956-ban indult az első elektromos mozdony Mucacevotól Lavocine-ig.

1991 augusztusában - Ukrajna független lett.

Kárpátalján sok régi könyvet és értékes kéziratot őríznek: Királyi Evangélium (1401), Mucacevo város Zsoltároskönyve (XIV. század), Ostrimirovo Evangélium (XIV. század), Moszkva Evangéliuma (XVI. század), Francisc Scorini Orosz Bibliája (XV. század), Ivan Fiodorov Ostrogi Bibiliája (1581), Utasítások Bogdan Hmelniţchii követei részére, Oroszszláv Lexicon és a nevek fordítása (1627 Pamva Berinda), “Római Evangélium”, “Ember békéje Istennel” (1661, Inochentii Ghizeli), “Orosz nyelvtan” (1755, Mihail Lomonosov), “Rövid leírása Fedor Coreatovici alapítványának” (Ioanichii Bazilovici), “Neagoevsche-i, Scotarsche-i (XVI. század), Iza-i, Danilovo-i (XVII. század) tanítványok Evangéliumai” Sochirnitai Gyűjtemény (XVII. század), Uglea-i “Kulcs” Gyűjtemény (XVII. század), Triod Kobaletca Poleana (1561), Alexandria (XVII. század): Ujgorod, Pistrealovo, Tasiv.

RO-2005/017-539.01.01.15

Proiect finantat prin Programul de Vecinatate Romania Ucraina 2004-2006
Ez a weboldal nem feltétlenül képviseli az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A weboldal helyességére és a bemutatott információk összefüggősségére eső teljes felelősség a kezdeményezőké. Más, Romániai, Európa Únió által finanszírozott tervekkel, valamint Románia Európai Únióhoz való csatlakozásával kacsolatos információkért, kérjük látogassák meg a Romániai Európai Bizottságának Tájékoztató Központjának honlapját.
© 2008 Turism Transcarpatic. Minden jog fenntartva